Nina karácsonyi játéka

Könnyes emlékezéssé  vált a ma a reggeli kávézásom.De ezek "jó" könnyek....:)

Nina a játék feltételeként azt kérte, hogy írjuk le , miért szeretjük a karácsonyt.

"Kedves Nina!

Csodaszép ajándékaidra jelentkezem én is.
Nagyon szeretem a karácsonyt megelőző készülődés, várakozás időszakát, amire az évek során, mióta saját gyerekeim vannak, saját hagyományaink alakultak ki.Igyekeztünk a lányainknak azt is megmutatni, hogyan lehet a másiknak önzetlenül adni, örömet szerezni...."-ennyit jegyeztem be Ninához, és közben elárasztottak az emlékek...

Az első külön szentesték, amikor már saját gyerekeink lettek, a pici gyermek őszinte, felhőtlen öröme, rácsodálkozása a karácsonyi fényekre, hangulatokra...Az első közös szentesténken Anna egyedüli gyermek volt még, sikongva tapsolta meg a karácsonyfát, és órákig nem lehetett elmozdítani a fa mellől..

Később a lányok első titokban készített ajándékai,ákombákom betűkkel megírt jókívánságok, és nagy igyekezettel készített rajzok, karácsony előtt hetekig titokban gyakorolt színdarabok...:)

Minden évben együtt készítettünk a tágabb család tagjainak ajándékokat, amiben mindig a lányok is életkorunknak, és tehetségüknek megfelelően beleadták önmagukat. Így készültek a  karácsonyi sütemények, díszített mézeskalácsok, tenyér-és talplenyomatos pólók, saját rajzokkal, vagy épp fényképekkel készített naptárak, amit a nagymamák a következő év minden napján megnézhettek..

Kisiskolásként egyik évben december 24-e délutánján elmentek abba az otthonba, ahol a dédnagymamájuk élete utolsó időszakát töltötte, és hangszereiken egy minikoncertet adtak. Emlékszem a gyönyörűen ünneplőbe öltözött idős emberekre, akikhez aznap nem tudott eljönni senki, és hogy a nővérek kinyitogatták a  már csak feküdni tudók szobáinak az ajtajait, hadd hallják ők is a zenét... Nagyon megható  dolog volt, és bár sokszor voltam büszke a lányaimra, de ott, akkor, nagyon.:)

Ezek mind-mind olyan emlékek, amikre remélem ők is emlékeznek majd még sokáig, és továbbadják majdan a saját családjuknak...