Hőségben

Amikor tegnap Anna azt mondta, hogy bárcsak mindig ilyen meleg lenne, még a gondolatától is kivert a víz. Mint sokan mások, nehezen viselem ezt a fajta meleget, ami itt  Tatán iszonyatos páratartalommal társul, gőzben úsztatnak a párolgó tavak minket. Csodálom az ilyenkor szabadban dolgozókat, és a fesztiválozókat. Utóbbiak most Tatán olyan sokan vannak, hogy a városra kitehetnénk a " megtelt"  táblát.


A déli országoktól átvehetnénk túlélési technikákat  a nagy hőségnek az elviselésére:  Árnyékolás, sok folyadék, déli órákban menekülés a nap elől.... Ezekben a  kánikulai napokban a napi kétszeri étkezés alakult ki nálunk: a bőséges reggeli és az esti hideg főtt étel. ( gyümölcsleves, hideg sültek rengeteg salátával. )
Ráérős reggeleken előkerülnek a kedves porcelánjaim is:
Arzberg reggelizőkészlet:

Szép csészék -eredetileg leveses csészék lennének:

Zsolnay  Mrs Potts" Kanna mama"

Ha tehetitek, akkor az elkövetkezendő napokban kerüljétek a napfényt, a lakás hűvös mélyén olvasgassatok, nézzetek filmeket, én legalábbis ezt tervezem. :)

És-ha van kedvetek, ma estig még játszhattok velem:

L, mint illatos levendula

Levendulaillatban élünk:

A régi, orsós magnóba való szalagok tárolására gyártott dobozt Kálmán újította fel. Sajnos az eredeti színe is ilyen sötét.

Pillanatkép, az egyik kedvenc porcelánommal.  Ez az antik szószos Hüttl Tivadar gyárában készült, és kb. 100 évvel ezelőtt a parlamenti étkészlet része volt. 

A lányok évődve heccelnek a porcelán és csipke mániámmal. Egy szóval illetik a zegészet: 'pollypudli'. Majd alkalomadtán elmesélem a történetét. :)


Nina fonalaival hímeztem most is.

Minerva:

Lavander:

 Eggplant:

Old Mauve: