2011. május 3., kedd

Hogy mikor válik felnőtté egy ember, nincs időhöz kötve. De az, hogy hogyan kezeli, viseli el a rámért terheket, az a lelkierejéről tesz bizonyságot. Tisztelettel nézek 20 éveseket: ezt így is lehet? Én biztosan beleroppantam volna, feladtam volna, ők pedig bizakodva tudnak a jövőbe nézni. Hiszen az még előttük van.

2 megjegyzés:

jutka írta...

Mostanában, mintha "nehezebb" lenne a lelked. Remélem sok jó dolog történik veled és feltöltődsz velük-tőlük.
A csodaszép városotokban, a tó partján rendezd el a gondolataidat és legyél tele megint lelkesedéssel, ötletekkel... és gyere többet közénk.

Teca írta...

Igen, sok minden történik, és sok nem jó. Barátnőm 20 éves fiával olyan tragédia történt, ami nagyon megérintett mindenkit, mert akár velünk is történhetne.


A másik elkeserítő dolog, ami ebben az országban megy....